2018. április 15., vasárnap

Nufira várva

Nem Godóra. Nufi megjön. :-)
Pénteken Edelényben járt igazolványt megújítani.
Rám csörgött, mert bevásárolt, kikarikáztam az állomás (helyére, mert ma már csak megálló) a csomagokért.
Felhasználtam a jó időt, és kattingattam a fényképezőgéppel.























A köveket nem hagytam a síneken. Csak a fényképezés idejére tettem rá. 















2018. április 12., csütörtök

Macskatánc az asztalon

Most kicsit akadályozva.
Nufinak elege lett a mázolt asztalon a macskák hagyta koszból.
Nem csak a sarat viszik fel a teraszon az asztalra, hanem a szőr is beletapad, és egy macska helyből ugrik fel, nem zavarja, ha lehessegetjük. Játéknak veszi.
Van még dekorit lemezem. Nufi azt akarta rászögelni.
Hát azt ragasztani kell. Palmatex.
Vettem egy kis konzerves dobozzal. A hőlégfúvót sikerült eldugnom valahová, ezért előkerült a gázlámpa, és azzal égettem le a festéket. Nem is kellett nagy láng, azonnal hólyagosodott. Utána a motoros gyaluval rásegítettem, és végül rezgőcsiszolóval a ragasztandó felületeket megdolgoztam.


Járt a szellő, és mire végigkentem a Pálmatexet a két felületen, már ki is száradt. Most lesúlyozva várja reggelt.
A fonott asztalra már nem mertem vágni a másik lemezt, mert megint hajoltam egy nyilallósat, és jobb a békesség. Rögtön rákentem a mesterbalzsamot, és nyugiba helyeztem a derekam. Csak guggolós és álló tevékenységbe fogtam.
Ahol nem sikerült a vágás, majd felsőmaróval összeigazítom az asztal szélével.
Úgy is ráfér egy kis egyengetés.
Persze rászorítok felülről deszkát is, és inkább több lépcsőben metélkedem.


Eddig volnék.
A zöld asztalra ráragasztottam, a kerek még ezután jön.
Macskalábnyom már van mindegyiken, de letörölhető. Ez a lényeg.
A festéket nem kell eltávolítanom. Azt együtt a paddal érdemes, Több idő kell rá. Az autó következik.
***A kutyakonzerves doboz az asztalon a szemétgyűjtő. Abba sepregettem bele a lekapart festéket. 

2018. április 8., vasárnap

Hol is a kazetta?

Megleltem. Bár nem volt egyszerű.

 Jól eldugtam. No meg az egyik oldalán van apu felvétele, és a másikon Bachmann Turner Overdrive. Erre meg már nem emlékeztem.
Tegnap éjjel megnéztem az ingyenes felvevő programot,meg igyekeztem a C Media AC97 után nézni, de csak bénázásokról szóló cikkeket találtam, nem a használatról.
Illetve a jutubin van egy néhány használatról szóló video, de az nem kötődik hangkártyához.
Amit találtam, az az alaplapi hangkeltő chipeket nem tartja minőségnek.
Eddig én is tisztában vagyok vele. Viszont az én compact kazettás magnóval készült felvételem sem igazi minőségi hanganyag.
1976-77 táján készítette nagymama apunál, meg a kocsmában, ahol játszott. Gondolom Onkel Otto csehójában,
Nem is csak a felvétel gond, de a deck-jeim is több sebből véreznek. Az Akai nyávog, az Universumból elhasadt egy alkatrész. A Marantz csak kézzel belökött lendkerékkel indul, a Technics meg hol felhúzza a fejeket a kazettába, hol csak erőlködik.
Tavaly előtt vettem még egy Aiwa-t is a piacon, de abban nincs meghajtószíj.
Pedig valamikor nagy magnómániás voltam.
Hogy elmúlt...

És akkor számítógép.
Audacity nevű programmal indítottam.
Egyszerű kezelői felület. Eddig logikus, bár semmi extra. Nem találok rajta átvitelt módosító gombokat.
Még a két csatorna sem külön szabályozható. Mono felvételt raktam sztereo magnóba, és az egyik halkabb a másiknál. Panorámázni lehetne ide-oda, de annak nem látom értelmét.
Van még Philips és Creative Labs kártyám is, ami gondolom, jobb minőséget képes rögzíteni. No meg ha megtanulom ennek a progginak a csínját-bínját, akkor szalagzajt felvéve esetleg tudok kioltó csatornát rákeverni ellenfázisban.
Ez még a jövő 'zenéje'. Meg nem is erről fognak szólni a 8-10 órás mókanapok.
Majd megyek Attilához tanácsért. Igaz, nekem van pár elképzelésem még Linuxos matató proggikról is. A windowsos a Philips PSC706 kártyához muszáj. Azt nem ismerte egy Linux fajta sem, amikor vettem.
Az AWE32 már semmibe nem dugható. Nincs ISA busz a gépeken, vagy P2-es esetleg P3-as Pentium mellé kell bedugni. Így van a Gravis Ultrasound is.
A CT4750 is öreg kártya, de még valahol kéne lenni egy Audigi motyónak. Vagy az nem az enyém volt? Csak javítandó gépben volt?
Meg nem mondom most hirtelen. Még át fogom fésülni a dobozban sínylődő kártyáimat.
Sajnos Turtle Beach Maui is csak 486-os gépben muzsikált jól. Az meg hangszerkártya. Midizésre való. Rátölthető hangmintákkal dolgozik.
Bőség zavarának látszik. Nem az. Régen foglalkoztam vele, és ha  ismét dolgozni akarok, akkor win3.1, win95-98 és W2000 is kell. Ja, és már van öreg Mackintosh is. Az optimumot megtalálni rá fog menni a nyaram. Mármint az éjszakák, mert a a nappal másra kell.

Szerencsére az öreg kazetta jól tartja a szinteket. A magas hangokból biztos sokat veszített, de apám tangóharmonikájának nem volt - a felvételemen - sok nagyobb frekis összetevője.
Visszahallgatásnál a 10 és 12kHz-es összetevőket le is vettem nullára. Ott nincs semmi, csak a szalagzaj.
Ő már nem fog nekem újat játszani. Az utolsó németországi utamon pedig nem volt nálam hangrögzítő. A studiófelvételét pedig az utolsó kazettájáról egy gyorsmásolós kétkazettás förmedvényen vette át, és még a vége is lemaradt. Mondta, hogy jó az nekem úgy is.
Vacak érzés visszagondolni erre a jelenetre.

Nézegettem az Aliexpressen még keverő dobozokat, amit DJ-knek ajánlanak, és USB-n kapcsolódik a PC-hez. Nem lenne túl drága, de majdnem biztos, hogy fölösleges.
Még két megszerezhetetlen felvételem van.
Az egyik P-Mobil, amit a miskolci Ifi parkban vettek fel Csák Csabiék középiskolás korunkban, a másikat pedig az egyetemen rögzítettem Berki Tamás koncertjén. Az előzőt Maja magnóval, az utóbbit egy német - talán az is Universum - hordozható kazettás géppel. Nem minőségi felvétel, de jó emlék. Ráadásul Polimer kazettán van, ha jól emlékszem, és az nem volt német minőség. Remélem, maradt még mágnesezett felület rajta. :-)

Még jár az agyam egy olyan megoldáson is, ami kis fejlesztést igényel.
Mono magnóhoz kifejezetten kis zajú lejátszó erősítőt építeni mai műveleti erősítővel, és új fejjel leolvasni a kazettát. Akár FET bemenetet építeni, és a korrekciós hálózatot esetleg SMD alkatrészekkel kivarálni, minek nincs számottevő induktivitása. Bár álmodik a nyomor, mert ahogy a mai nap a Medion gépen két 10 perces próbafelvétel készült el összesen, a magnóépítés projektje ennél sokkal több energiát igényelne.

Csak látom, mit küzd Nufi az öreg rokkával, és szerintem ott is lesz pár esztergálnivalóm.  Az ékszíjfeszítő mechanika elfordul, a lendkerék tengelyét tartó elem mozog, a hajtókar súrolja a tengely C lakú csonkját és a lendkerék sincs  egy vonalban az orsóval.
Leginkább az egészet újra kellene építeni. A három éve száradó tűzifából több elemet meg tudok majd esztergálni, csak legyen hozzá elég időm is!
 Szerintem egy másikat fogok összetákolni, és ha sikerül, akkor öröm, boldogság, ha nem, akkor tudja használni a régit.

Lassan illenék behozni a kimosott és megszáradt számítógépházat, és ránézni arra az Audigi 2 panelre, hátha előkerül.
Megnéztem a NET-en a fényképét. Ilyenem van... csak megleljem!
Mekk van!

2018. április 7., szombat

Lógó nyelvvel

A számítógép el szokott romlani.
Aki dolgozik vele, annak tegnapra kell. Mindig van elmaradó, bepótolni való.
Most éppen a wincs jelzett hibát.
Elhozom a masinát, és kérek telefonszámot.
Jelszó nincs.
A telefont nem veszik fel.
Mondom az üzenetrögzítőre.
Ebéd.
Nem hívnak vissza.
A gép kell délutánra.
wincs egy másik gépbe.
Hibás szektor van rajta.
Klónozom.
Nem wincsre, hanem SSD meghajtóra.
Munkagép. Nincs forgó alkatrész, elvileg őrők életű.
A klón nem jön fel.
win helyreállító.
Feljön.
Telefont még most sem veszik fel.
Gép hazavisz.
Az alkalmazott be tud lépni.
Hálózatos programba is.
Irány haza.
Másnap a hálózatos program reklamál.
Nufi épp tanít, és én nem vagyok telefonközelben.
Megtalál, én pedig kipörgő gumikkal indulok.
Az ajtóban többen érdeklődnek mindenféléről.
A tulaj megszabadít a társaságtól.
A hálózati rendszergizda tudomásul vette a wincs cserét, és helyreállítja a jogokat.
Köszönök, jöhetek haza.
Másnap ismét gond van.
A gépen négerek az alagútban.
A fekete képernyő alatt villogó LED.
Még szinkron jel sincs.
Biztos a táp.
Tavaly már átkondiztam.
Lehet, hogy nem jók a kondik?
Gép vissza a műtőasztalra.
Ez biz nem jön fel.
Közben a postás hozza a törött tablet üvegét.
Félre. Ráér.
A megragasztott kávéfőzőkar szépen működne.
Nem érek rá összerakni.
Jé, nem forog az alaplap egyik ventillátora.
Kézzel rásegítek.
Erőlködik.
Tápon a feszültségek jók.
Milyen proci van benne?
mFPGA.
A Medionomban is az van.
Csak az sem jó.
Proci át.
Semmi változás.
Kínai tesztpanelen négy csík.
BIOS nem megy.
3V elem ki.
Semmi.
Memória ki.
Semmi.
Vieo kártya ki.
Semmi.
Biztosítékok, FET-ek jók, zárlat nincs.
Proci táp is megvan.
Mitől mPGA a proci. Csak nem mobil PGA?
Bontott noteszgépből tényleg olyan a proci.
Bele vele!
Semmi.
Elő a rossz Medion panel.
Mobilprocival semmi.
Vissza az eredeti proc.
Kínai panel mutat. BIOS beindult.
Proci a másik gépből.
 Az is él.
Juhéj.
Alaplap tovább kínoz.
Másik táp.
Semmi.
Eredeti táp, de Medion videokártya.
kínai panel Post kódok lépkednek.
Megjön a kép.
Akkor Béla régi játék gépéből mehet a VGA.
Nem indul.
Medilonnal újra elindul.
Medionban a vallatandó gép VGA-ja elindul, de amint felbontást vált, a gép megáll.
Tehát a Radeon panel rossz. NVidia panel kell.
Van valahol egy dobozos. De hol?
Mindjárt három óra. Újra kell a gép.
Telefon.
Most kapok jelszót.
Késni fogok.
Nem gond.
Estig legyek meg vele.
Jó.
Végre előkerül a tartalék panel.
Csoda, a driverlemeze is a dobozában.
A win hét csak harmadikra eszi meg az 2kXP drivert.
Műxik.
NET megy.
Üzemi próba.
Közben összerakom a kávéfőzőt.
Nufit is hívom, hogy előtte égjek be, ha más hibája is van.
De nincs. Mekk-javítottam.
A gép még mindig megy.
Szűkítem a kupit, ami a keresgélés közben keletkezett.
Gyönyörködöm a kávéshangyában.

Este visszaviszem a gépet.
Minden működik.
Mindenki elégedett.
Hát reggel még nem bíztam benne.
Örömömben a Mediont is összeraktam.
Vasárnap végre be kéne digitalizálni vele apu kazettáját. Amíg még van magnóm, ami lejátssza.

 

2018. április 2., hétfő

Megtörve bár, de fogyva nem

Ágyba kényszerített a derekam napokra. Sikerült felfázni, és most biztos nem megemeltem magam.
Anyutól kaptam rá mester balzsamot. Ez olyan, mintha parázzsal dörzsölném be a nyilalló részek fölött a bőrt. Ezután pedig ráfekszem, hogy ott is maradjon a parázs. Fakírságból már jelesre vizsgázom.
Ma mentünk ki először Nufival a Bódva partra sétálni. Jó két óra alatt tettük meg, amit fele idő alatt képes lennék.

Eszembe jut ilyenkor apám.
Ő egy öreg nácival volt rehabilitáción a Fekete erdőben egy klinikán. No nem a tévében, mert az a sorozat jóval később volt a magyar tévében.
Szóval apámat is hamar felállították a műtétje után, az öreg náci bácsi pedig apámmal összehaverkodott, és hajtotta a sétájukon. Amikor apám már pihent volna, vagy elhagyta magát, mondta egyből, hogy Los, los! Gyerünk, gyerünk. Apám meg összeszorított fogakkal ment a hídig, a következő fáig, és így tovább.

Csütörtökön temetik Mari nénit, és az sem lesz öt perc. Addig már nem akarom, hogy sántikálni, vagy görnyedni lássanak. Holnap bringára pattanok, hogy valahol csokrot vagy koszorút csináltassak No meg Béla szakálkáját is megrendeltük a gyógyszertárban. Még a pelenkával együtt, de csak a pelenka jött meg.
Sikerült megnyernem a Vaterán a kis kávéfőzőt is. Nemrég takarítottam ki egy olyat, s megtetszett. Pillanatok alatt lefőzi azt az 1-2 adagot, és olyan, mint egy két lábra állt hangya... Nufi szerint.
A döglés meg természetesen olvasással és a jutubin telt.
Tovább haladtam Bulányinak a Merre ne menjek könyvével. Sok közös vonást találok Attila hozzáállásával, pedig Attila nem is pap.
Például nagyon ült nekem a gondolat- nem idézem, csak fejből a lényeget - hogy Jézus nem gyülekezetet, hanem 12-t gyűjtött. Közösséget. Minél nagyobban gondolkodik valaki, annál inkább meg kell osztani a feladatokat, s szinte lehetetlen egyetlen sínpáron tartani.
Akkor még nem volt elektronikus média, ahol minden médium azonos szabványból dolgozott.
A könyv Pál életművét teszi nagyító alá, és ha kell matematikai módszerekkel - megszámol jellemző szavakat az apostolokkal összehasonlítandó - vagy pszichológus eszközökkel él.
Gondolkodom sokat azon is, hogy tudna Attila is több embert bevonzani a gondolataihoz, mert Erdély is kiürül, meg Magyarország is. Álnok duma minket a betelepítéssel tovább hergelni az egyébként jól működött O-M multikultit (a monarchiát) 100 éve szétverték. Most mégis az újra keverés lenne a ki tudja kitől nekünk szánt legfőbb jó? Hát nem. (Lásd, a szamarat cipelő két paraszt meséjét.)
 De nem a sokféleség miatt. Az igazodik. Az (falvakban, tanyákon) egyenletesen eloszló népesség a földje eltartóképességéhez igazodik. A kereskedelem a legkisebb gondja. Ezt volt szemétség felszámolni.
Ha ebben isten vagy sátán vagy a két erő küzdelme van, akkor kezdem érteni a vallás lényegét.
A sátán az egyén, az emberi faj az isten. Mindenkinek meg kell küzdeni azért, hogy hasznára legyen a közösségnek, s ha csupán magára összpontosít, mások kárára él, akkor nagyon okosnak kell lenni. Okosabbnak a környezeténél. Amint kiismerhető, a többség eltapossa.
A diktátorok mind testőrséget tartanak. Az őt védő erőket pedig el kell tartatni a tömeggel.
A közösség a védelem egy szintig. Nem végtelen, de elműködik, s továbbad értékeket.
Irányításra termett önjelöltekből meg Bódvát lehet rekeszteni. Mindig több van, mint elég.

Undorodom már a kampány-videoktól is. Minden jutubis film előtt is beugrik az a kis buzi, hogy szavazzak a momentumjára.  Csak vége lesz már ennek az időszaknak, és élvezhetjük a fütyinyújtó és kebeldegesztő reklámokat. Bár azt sem szeretem.
Ma megint rám sötétedett, pedig ma is akartam kakast vágni. Viszont most elhatároztam, hogy építek egy kutyakonzerves doboznyi rakétakályhát, hogy a baromfikopasztáshoz kevésbé füstölő tűzhelyem legyen. Ma este kikeresem az összes tervrajzból azt, amit lekicsinyíthetek a hordozható méretre.