2017. október 31., kedd

Királylány

Még mindig a tegnapi mese. Elalvás előtt majd jöhet a következő, de még nem jártam körbe eléggé a lánykát. Mert ugye, körben áll egy kislányka.
A mese lánykája kockázni hívja ki a kérőit. Ez ugye szerencsejáték. Ha valaki mindig nyer a szerencsejátékban, az csal. Ez a mese nem mondja ki. Mi már tudjuk. S ha valakit a saját fegyverével győznek le, akkor jön a bosszú, az övön aluli támadás.
Elterelés. Ciróka-maróka.
Aztán ha valaki mégis talpra áll, kielemzi a módszert, és kibillenti az egyensúlyából, akkor behódolhat. Persze a nemes fiúcskának előtte fel kellett számolnia lányka hátországát. Csak utána vehette el feleségül.
De ha a szülőket veszem nagyító alatt szemügyre, hát logikus minden tettük. A lányukat csak keljfeljancsira szabad bízni. A nagy mellények tetejéről könnyű karóra tenni a fejet. Viszont a kitartó harcos eléri a célját.

2017. október 30., hétfő

Népmese

Most olvastam a három nemes fiúról.
Hogyan indul az életük? Elindulnak hadakozni, és először le kell feküdni egy öregasszonnyal háromszor, akkor kapnak mindenféle jót. Pénzt, láthatatlanná tévő sapkát, kis hadsereget. Ők hárman, amíg összetartanak, nincs baj. De amikor jön egy NŐ az életükbe, kifosztja mindnyájunkat. Ki is hajitja az ablakon. No de a legkisebb alszik rá egyet, és tovább gondolja, álmodja az öreglányt. Megoldás: Feldöntötte a nő alatt a biztonságot, boloddá tette őt családostól, és csak nála van a bolondházból kivezető ajtó kulcsa. Kicsit kéreti magát, és a nő szüleitől visszaszerzi a rablott holmit, s még megnyeri a királyságot is hozzá.
Nincs igazán új a nap alatt.
Attila azt írta, hogy fiatalon kiröhögte volna az öreg megrendelőt, ha nőt is akar játszani neki. Pedig egy igazi nagymamának már többb a pénze, tud praktikákat, és van kapcsolati tőkéje. Meg is álmodhatja bárki, de ahhoz kell tapasztalat. Az idő meg a fiatalnak dolgozik.

–––
Ma láttam Pétert favágás közben. Át is bicikliztem hozzá. Tisztáztuk, miért nem jó ötlet nekem a bibliaórára benézni. Túl nagy a korkúlönbség a hallgatósága és közöttem. Más élet szakaszhoz kell igazítania az igét, nem az enyémhez.
Legfeljebb különórát veszek tőle.

Próbáltam gyorsítani a bibliaolvasáson. A jutubin van felolvasott változat. Sajnos belealszom. Az értelmező papokba is, bár azt tovább szoktam bírni. A népmesék jóval egyszerűbben jutnak be a koponya csontom alá. Sokat már ismerek is, csak gyermekkorom idejéből. Akkor pedig más volt a lényeg. Ma pedig röntgenszemekkel lesem a mondandót.
Fiatalon én sem bújtam öreg nők szoknyája alá, pedig biztos megvédett volna pár pofára eséstől.

2017. október 22., vasárnap

Hasadó anyagok

Ebben az energiafaló világban a favágás közben jönnek a legjobb gondolatok. A nagy felfedezések és rádöbbenések.
A legjobban hasadó anyag szárazon nekem az akác. Viszont a félszáraz állapotában a tölgy. A gyertyán pedig megdolgoztat. A fenyő pedig kifejezetten meggyötör. Lefittyen róla egy kicsi, behasad, de ott fogja a hasítófejsze fejét.
Ez van
Inkább örülök neki, hogy egy-két héttel a megmozdulni is tilosból két nap alatt az udvaron tárolt farakás felét felfűrészeltem és felhasgatva behordtam a kamrámba.
Az erőnlétemen is meglepődtem. Tavaly ilyenkor ha egy tankot kifűrészeltem a láncfűrészből, le kellett állnom a derekammal. Most négy tank után még volt erőm hasogatni is. Legalább 5 órát tisztán ezzel töltöttem két napon keresztül.
Ma, vasárnap pihenő volt, de holnap folytatni akarom. Minimum a darabolást. A hasítás és behordás még rendezkedés után következhet.

Ma elolvastam három Rejtő könyvecskét. A tabletre telepíthető Rejtő összesből. Könyvben is megvan, de most így volt könnyebb.

Közben gyötröm a transzformátorokról szóló leírásokat, mert leválasztó trafót akarok tekercselni a diódavizsgálóhoz. Közben pedig már megoldottam, mert két szembefordított 12V-os trafóval elértem, amit akartam. Kétszeresen is leválasztottam magam a hálózatról.

No itt jött vissza Tóth Feri előadása. Hogy a szakmai szemszögből figyelve a világot jussunk el az esszénus evangéliumból felolvasott részletre. Hogy ne az írásban keressük a törvényt. Inkább a madarak röptében, a fákban, a jelenségekben.
Feri az élősködőkről beszélt. A közti gazdás élősködőkön magyarázta el a kirablásunkat.
Nekem meg a szakmám a 'műszerészet'. Csavarhúzón, feszültségmérőn és oszcilloszkópon keresztül kell a törvényekre bukkannom.
,,,, és mennyire igaza van! Ahogy az ügyfelek torzítanak, mert a saját felelősségüket nem akarják bevállalni a készülékük tönkretételében, vagy túlértékelik a hatásukat, s ezért meg kell hallgatni őket is, de a műszerpark, a tapasztalat és a szerencse hozza meg a javítást, úgy a most képletek között vergődő agyam is rég kiszabadította volna, ha leülök megtekercselni azt a félig szétszedett transzformátort, és tudnám, hogy mit sikerült kitalálni, mi volt igaz a könyvből, s nekem valóban arra van-e szükségem.

Estére azért letöltöttem az Esszénus béke evangéliumot. Edmund Bordeaux Székely könyvét. Lehet, hogy egy kukkot nem fogok fel belőle azon kívül, amit Tóth Feri felolvasott, de rászánom az időt elalvásig.

A héten már készültem Péter bibliaórájára is. Gondoltam, hogy meglepem, de pont jöttek Jánosék, és feltartóztattak. Istentiszteletén már voltam. A bibliaóráról meg beszéltünk, hogy ugyanúgy ülnek az emberek, mint a vasárnapi előadásán, nekem meg szoktak felmerülni gondolatok is...
Nufi pedig ma azzal jött haza a templomból, hogy Péter meggondolta magát, mégsem látna szívesen a bibliaórán. Inkább a templomba menjek.
Hát majd inkább rákérdezek.
Az igazi műszeres vizsgálat a saját szemmel-füllel meggyőződni.

2017. október 20., péntek

Fűrészelni jaj de jó, hallihallihó

Ma már előkerült a balta és a körfűrészasztal is. Csak délután fogtam neki. Nem kapkodom el a munkát. Délelőtt az 'új' gépet nyúztam. Feltettem rá egy SuSE, majd most egy új Ubuntu verziót.(17.10-es) A SuSE sok neki. A plazma ablakkezelő jobb gépet igényel, de ez az egyszerű szépen dorombol rajta.
Még tervben van a Debian és FreeBSD is. Az utolsó már csak a MAC kernelfordítás miatt is érdekel.
Igaz, ma a FET válogatást terveztem, de olyan jó idő volt. Ha nem jön eső, két nap alatt szerintem be tudom hordani felvágva a maradék tűzifát fedett helyre.
Újra meghallgattam Tóth Feri Élősködőkről szóló videóját. Vagy újra vágták, vagy elsiklottam az elején lényeges részek fölött, de rácsodálkoztam az esszénus evangélium és a természeti hasonlatok összefüggéseire.
Már korábban is volt apró megvilágosodásom, a bogarak és az egerek miatt. Amíg Budafokon volt egér, addig az a nagy bogár nem került elő. Amikor megritkultak az egerek, felszaporodtak a bogarak.
Itt most az ősz bekergette az egereket a házba. Tegnap legalább ötöt fogtam a kamrában a macskáink nagy örömére. Nekem meg bosszantó. Nufi pedig szégyelli.
Védekezünk. Hiába a tizenhét (17) macska a teraszon, ők csak nyávogni tudnak a kajáért és megsértődnek, ha napozás közben zavarom őket. Persze piszkolni nem felejtenek el.
Letettem a világ dolgainak megértéséről. Ezt a szűk kis udvart sem látom be teljességében. Mire valamit megoldok, kettő jelentkezik, s ami meg nem jelentkezik, csak hátulról jön, az később rúgja össze a bokáimat.

2017. október 18., szerda

Megvarrtam a pénztárcámat

Tudom, hogy felmerülhet bárkiben a mögöttes tartalom keresése. Mit is burkolok egy ilyen cím mögé...
A bőr pénztárcámon az összetartó cérna elvásott, és kihullott az apró belőle. Van új is tartalékban, de ezt már megszoktam. Láncöltéssel szépen végigmentem a régi lyukakon, és most megint jó.
Az első szakaszt vékony cérnával küzdöttem végig, s bár nem szakadt el, felbátorodtam. A fehér hímzőfonal több szálból sodort, erősebb madzag. A többi részt azzal varrtam körbe. A gyakorlat pedig látszik, mert a végén már tetszett is a művem. A használattól puha bőr ott is engedett, ahol nem volt lyuk. Például megnyúlt a bőr és a két felület eltávolodott egymástól. Még gyűszű sem kellett hozzá. Hamar lekaptam az ujjam végéről.

A másik húzásom nem jött be. Nufinak rendeltem egy másik 'ámítógépet. A korábbi gép öccsét.
8000Ft-ért adták, 10-ból itt volt postával HP ez is 2 magos AMD procival DVD íróval meg 2G rammal.
Nufi már belakta a cseregépet, így ez marad az enyém. Illetve a következő hibáig tartalék.
Most épp azon billentyűzök. Meg Béla játékgépe is eszi a 3V-os lítium elemeket, lehet, hogy rövidesen ott kell beállítani. Bár w98-as drivert nem igen fogok találni hozzá. De csak kisakkozom. Visszahozom anyuéktől a fekvő Dell gépet. Azt nem használják, és ha mégis internetezni akarnak, akkor az utoljára Laci bácsinak épített gép gyorsabb és jobb is, csak másik ablkakkezelőt indítok el mondjuk anyu accountjával.

Jánoséktól kaptam fél zsáknyi szárazbabot. Daráljam le a tyúkoknak! Elővettem a darálót, hát megint beállt. Olajjal ki lehetett csalogatni a tengelyt, de a morzsoló tárcsája eltört.
A vaterás szerzeményem mentette meg a helyzetet. A szorítója le volt fűrészelve. Másik csavart kellett keresnem, meg át kellett menetelni. Más volt a menetemelkedése. Egy óra késéssel megoldottam.
Kb a felét le is daráltam.

Tegnap volt a vásár Szilason.Elballagtunk mi is. Béla kapott új sapkát, én egy pár mamuszt télire. Nufi giroszt választott, Béla hurkát kapott, nekem jó volt a rablóhús. Bár ezt nem csíkos lóból faragták ki, nem volt rajta rabruha, de jól esett.
Jó nagy piac volt. Közel a határ, rengeteg tót rendszámú autó parkol végig az utcákon. Hallani szlovák szöveget is. A magyar egyenruhások között sétál egy szürke gyakorlós is. Bár fordított sorrendben írták a nevét a ruhára, magyar volt, aki fölött átcibálták a határt.
Ha így növünk össze újra használható néppé, hát csak hasznára válik a több nyelv ismerete bárkinek.
Jó volt látni, hogy dolguk nem akadt, és békésen beszélgetve sétáltak közöttünk.


2017. október 12., csütörtök

Dromedár

Ha jól tudom, ez kétpúpú tevét jelent.
Néztem Nufit munka közben. Nem mindig szoktam, hogy ne zavarjam, de arra vitt a nap, és az orrom előtt áll meg a számítógépe. Nyekk.
Semmire nem válaszolt- Egérmozdítás-kattintás, billentyűkopogtatás, hálózati kapcsoló nyomogatására sem.
Ízibe odaadtam a kis tabletet, mert azon van skype. Az óra szépen lefolyt. Már amennyire nyugodt ilyenkor Nufi.
Kivettük a gépet, és a szobaasztalon levettem a burkolatot.
Egy egér iszkolt elő, amíg agyon nem csaptam.
Nufi persze nagyon megijedt, én pedig kocsis mód hintettem az igét.
Amint lehet, az alaplapot bevágtam a mosdóba, és jött a hideg zsíroldó, forró víz és cipőkefe. (Gondolom, ezt a vadállatot megrázta, erre belepisált, és a vizelet rövidre zárt valamit.)
Egy nap a kályha tetején, közben a tartalék gépbe átraktam a wincsijét. Összelőttük a skype-ot. Ugyan Nufinak nem tetszik, hogy elölről, a mikrofonbemenetről kell használni a fülest, mert hátul csak nagy szintű bemenet van, de beletörődni látszik.
Ahogy a másik cumi, hogy a DELL gépnek nincs PS/2 portja, csak USB billentyűt és egeret fogad. Egyedül a monitorja maradt eredeti.
Az alaplap azóta sem támadt fel. 9 villanás, tehát a processzor jelzi, hogy baj van, de le is állítja a tápot azonnal.
Tegnap este POST (power on self test) azaz az öntesztet mutató kütyük után kutattam a NET-en, és leltem is sokat. Rendeltem 4 fajtát. Majd meglátjuk, melyik válik be. Sajnos már az AMD-s HP gépe nincs dömpingben az ócskásoknál, és az egyeditől nem vennék.

***
Tegnap este voltam egy kicsit fát vágni. Jó volt. A kiszáradt körtefát vágtam le térdmagasságig. Mintha alatta volna még élet. Tavasszal kiderül.
A vihartörte szilvafa körül is rengeteg hajtás van. Abból is ritkítani kell, Két éve hagytam a gazt körötte, hátha él még belőle valami.
Most befűtöttem az apró gallyakkal. Délután megyek Ferinek a darálóját megnézni. Rendeltem hozzá indítókondit, Ha nem kell tekercselni, csak akkor foglalkozom a kapcsolóval is. Minek növeljem a költségeket, úgy sem volt egy helyen kondi és kapcsoló is. Ez a szállítási költségben jelentkezne.

***

Kedden vásár lesz Szilason. Nufi már nagyon számon tartja. Nekem is sikerült megjegyezni, hogy minden második hónap harmadik keddjén tartják.
Most viszont megjött az ebéd.

***
Még egy összefüggés az isiászommal.Pont ott nyomja a farmer nadrág öve a hátamat. Az állandó nyomás is a hízással függ össze.

2017. október 10., kedd

Három nap egyben

Áttértem a mongol futóegerek életmódjára. Pillanatok alatt elfáradok, akkor alszom egyet, és folytatom, vagy csinálok mást.
Tegnap este görbebot nélkül eljutottam a komposzt dombig, bezártam a baromfikat és még pár birskörtét is felszedtem. Épp csak annyit, hogy ne tudjak kezet fogni. Mire visszatértem, Feri állt a gang előtt és át kellett adnom Nufinak a szerzeményeket a parolához.
Persze a 'cseppkövem' még javában működött.
A terménydarálója purcant ki.
Nem vállaltam be azonnal, mondtam, egy-két nap, és megyek.
Addig is megrendelhetjük a kondenzátort bele. Reméljük csak annyi lesz a baj. Látszik, hogy Feri menedzseli az időt. Kértem fényképet a kondiról, de azon nem volt felirat, viszont a motor adattábláján szereplő adatokkal biztos meglesz.
Még csak az Elektrotanyára sem kellett felmenni, mert a Hobbielektronikán is tárgyalták villanyszerelők ezt a motort. Ott pedig a gyári hozzávalónak megvan az értéke.
Délelőtt már én fűtöttem be ismét. A hátsó kertből a kiszáradt körtefa gallyait rángattam le, és kisbaltával aprítottam belőle. Még nem akarom a téli tüzelőt fogyasztani.
A 22 istállójában is van nagyobb kupac száraz mindenféle begyűjtve. Addig még nem merészkedtem el.
Ma felcibáltam a padfeljáróba a benzinmotoros fűnyírót is. Télen jobb helye van ott, és a fáskamrában is könnyebb tőle mozogni.
Behoztam egy vödörnyi dióhéjat is. A leggyorsabb gyújtós, bár anyutól hoztam nyáron több kiló reklámújságot is. Most jönne a nagyobb favágás, mert már jó idő is van rá, meg így is terveztem. Majd kiderül, mennyire szól bele az idegbecsípődésem. A köhögés és a fekvésből felkelés még mindig kínzás. Pedig az utóbbi időben minden nap fityegtem, és onnét 10-15 hasizom gyakorlatból feljutottam a 30-ig. Na ezt kezdhetem elölről, vagy mást kell kitalálom.
A bringám is vacakol. A szürkének a hátsó kerekét kell megigazítani, mert nem lehet már a féket hozzá belőni. Az orosz vázhoz vásárolt 7 sebességes agyváltós kerék meg már minden gangban ugrál. Rossz vásár volt.
A legolcsóbb aluráf van rajta, és azon is üt a gumi. Az szerintem sok munkával még beállítható. Majd meglátjuk. Most sorakoznak fel a feladatok, vége sose lesz.

2017. október 9., hétfő

Púp

Van egy régi vicc.

A sánta és a púpos együtt keseregnek a kocsmában, és együtt is indulnak hazafelé. A púpos kicsit hamarabb kijózanodik, a sánta leül az árok partján pihenni a kiserdő előtt a kanyarban-
A púpos észre sem veszi, hogy egyedül maradt, potyogó könnyei között felfedez egy sötét alakot. Hát az ördög áll előtte épp, és megkérdi:
. Mit búsulsz, te púpos?
- Még kérded, Ördög komám? Hát nem látod a púpomat? A menyasszonyom el akar hagyni egy izmos hátú bolondért.
- Hát ha csak ennyi a bajod, - szólt az ördög - leveszem én a púpodat, és mehetsz házasodni!
És, amint mondta, úgy is tett. A púpot eltette a tarisznyájába.
Örömében a az emberke cigánykereket hányt, és visszaszaladt a barátjához.
- Te Sánta! Figyelj! Most találkoztam az ördöggel. Jó kedve van, és nézd, levette rólam a púpot. Szaladj, ahogy bírsz, hátha rajtad is segít!
Hej, nyakába kapta a lábát a sánta, és ahogy csak bírt, bicegett a kiserdőn túlra. Még ki sem lihegte magát, s ott termett előtte az ördög.
- Mi szél hozott, Te Sánta?
- Hát nem látod, Ördög koma? Sánta vagyok, és nem tetszem a lyányoknak.
Az ördög arca felvidult, benyúlt a tarisznyájába, és annyit mondott:
- Nesze, itt egy púp!

Valami ilyen érzésem van ma. Az este elkezdett kaparni a torkom, és reggelig tömérdek papírzsepit itattam tele. Délelőtt az udvaron előrehajolva néztem a cseppkő módjára működő orrom alatt a növekvő tócsát.
Ami kamillát megittam, meg a leves is az nem jutott le a gyomromig.

Viszont meglátogatott anyu. Hozott nekem Kalmopyrint, meg gerslis káposztát, és már egész jól tudok járni.
Ugyan az ágyról felkelés még tojáshéjtánc. Egy tüsszentés felér egy durva ütéssel a gerincemre, és a második százas csomag papírzsepit fogyasztom, de optimizmusom töretlen,

2017. október 8., vasárnap

Börtönné vált az ágyam

Igyekszem legalább sétára kikecmeregni. Persze csak mint aki beszart, apró lépésekkel, minden kapaszkodási lehetőséget figyelve.
Ma már kivittem a hamut a kertbe. Ennyi mozgás muszáj, mert csak víz távozik belőlem, a gyomrom nem ürül.
A vízszintesből az ülő  helyzetig kritikus. Nem is tudtam, mennyi káromkodást ismerek. Csak a jobb oldalamról indulva a lábaimat együtt felhúzva és a könyökömre támaszkodva centinként, mert ha gyorsabb, jön a 'villámcsapás', és visszahullok.

 A Sárarany után a Illatos rózsa jön. Még nem állt rá az agyam. Pár oldal után letettem.
Közben rájöttem, hogy Attila félreértett.



Ezt a Beatrice nótát dúdoltam.

Szóval inkább woodwork videókat nézegettem. Például egy gyalu elkészítését, és utána felajánlott videókat. Ponthegesztőt házilag. Kiépített kondikat forrasztott össze egy srác, és videomagnókban-tévékben használatos kapcsológombot szigetelőszalagozott a játékszerére. Gondoltam, hogy egy-két kapcsolás, aztán beég. De nem. Ceruzaakkumulátorokat hegesztett vele össze.

Itthon kielemeztük a nyavalyánkat. Nufi is megfázott. Szerencsére már javul.
Nekem meg a héten volt hosszabb időm a fűtetlen műhelyben ücsörögve, ami nem tett jót, és az utóbbi idők tejeskávéi, no meg az új koszt tésztái, s a kenyérevés..
Alighanem hátra arc a paleo kaja felé. Répa, gyökér és csicsóka,
A gombát megint kidobhatom, amit szedtünk. Nem tudtam megcsinálni.

***********
Nufi szerint megint csak a rosszat írom. Felszedtük az almát-körtét a kertben Ezéven nagyon kevés volt. Egy nap alatt végeztünk vele. A gombákból fagyasztott le, csak pont a tinórúra fájt a fogam. Az megy tönkre a másik szobában. Vagy, ha szerencsém van, kiszárad.
Ma keltek ki csirkéink. Nufi már látta. Én még nem. De tudom, hogy amíg ő jár, naponta egy heti búzát szór ki a baromfiknak.
Muszáj valahogy erőre kapnom!

2017. október 7., szombat

Derék! (mint boszrkánylövés)

Immáron sokadszor. Igaz, hosszabb szünet után.
Délután már jelzett a 'műszer'. Hiába másztam a denevérpadra, most attól sem lett jobb.
Éjjel már nem sikerült felkelni, hajnalban is hosszas nyögések közepedte.Reggel nyolc körül indultam volna reggelit készíteni, de csak tíz után sikerült a talpamra állni.
Pedig most a Móricz sorozatomról akartam írni. A 12 kötetről, amit a Zsarnai piacon tett nekem félre a megszokott könyvesem.
Az első kötettel kezdtem. Egy paraszt donjuan felemelkedése és összeomlása 150 oldalban. Mesteri szövésű történetkelme.
Nufi meg is jegyezte, hogy a kényelmetlen pózban olvasás benne van a mai nyűglődésemben.
Pedig délután még talpon voltam. Centrifuga talpat kerestem egy elektrotanyás barátnak, Tamás beugrott a noteszgépért. Igazítottam a szürke bringám első fékjén. Diót szedtem a 22-ben.
Sok nincs, de 10-20 darab lepereg egy nap. Még a gangon gyűjtöm.
Most is mennék, csinálnék bármit, de egy mozdulat, és csitít a természet.
Hozni kellene be fát is befűteni. Ha Béla járókeretére rá tudom illeszteni a kosarat, akkor minden rendben lesz. Ha nem, akkor...
De muszáj.
Szóval indul a mandula.   Ha a fél liter kamilla és a reggeli miszmajsz nem űz vissza a lyukas székre.

****
A fát Nufi hozta be, és reggelit is ő készített. Amikor felolvastam neki a bejegyzést, jelezte, hogy hol félreérthető.
Legalább a kályhába én raktam tüzet. Azt térden állva is lehet, és természeten Nagy Feró dalával fűszerezve.

2017. október 4., szerda

gombasor

Ez a látvány annyira megfogott, de az én képem nem sikerült róla. Belenézett a nap az optikámba, de Nufinak sikerült. Gondoltam, másnak is tetszeni fog.

2017. október 3., kedd

Kalandok

A múltkori duzzanat adott munkát még.
Éjjel egykor felébredtem, hogy ég a kezem. Nem szoktam. A duzzanat már a csuklóm fölé kúszott. A lyukas széken ülve fogott el a bizonytalanság, hogy talán mégis meg kellene mutatni orvosnak.
Felhívtam a mentőket. Ott igyekeztek lebeszélni. Mondtam, hogy 14 éve volt utoljára bajom, egy övsömör, azóta orvos nem látott, Most bajban érzem magam.
Dühös is voltam, de végül csak kiküldtek értem egy mentőt, és bevitt Szendrőbe az ügyeletre.
Ott kaptam valami oldatot, de nem jelentett semmit. Inkább a vizesruha - éjjel az csúszott le, és a takaró alatt túlhevült a mancsom - segített.
Még átgurultak velem Kazincbarcikára a belgyógyászatra. Ott is adtak egy pirulát, és lefekhettem a megfigyelő szobában reggelig. Akkor már mondtam a nővérnek is, hogy megállt a duzzanat, mennék haza.
Még reggel 8-ig maradnom kellett, amikor is a doki is bólintott, meg felírt valamit. Akkor már tudtam, hogy nem fogom kiváltani, mert az égés megszűnt, és kezdett úgy viselkedni, mint a többi darázscsípés.
Két nap alatt elfűtötte a szervezetem a mérget, és megint mindenre alkalmas vagyok, amire eddig.
A másik cica sem várt meg. Őt is el akartam temetni, de nem volt rá időm. A dagadt manccsal nem fogtam neki. Kivittem a testvére sírjára, és ráborítottam egy autófelnit. Másnapra eltűnt. Gondolom, valaki megette. Már nem fogom megtudni, hogy ki volt.
Ma meg a csengőnk kukult meg. A kapcsolója jóféle orosz, nem kapcsolt, de csak a burkolatát vettem le, és megnyomkodtam párszor, attól meggyógyult.
Vizet (esőt) nem kap, mert fedél alatt van, legfeljebb pára éri, de azt ki kell bírnia. No meg 230V-ot szakít meg, nem 8-at.
Tomi vett egy új tablet méretű noteszgépet. Azt figuráztam be kohn. Gmail és office program. Még a skype-ra rákérdezek.
Egyetlen problémám csak a két és fél órás frissítés volt, mielőtt bármit csinálhattam volna vele. w10 van rajta.
Nufi szeme megint piros lett. Neki is volt két útja Edelénybe. Ilyenkor rám marad Béla reggeli tornája, és ma nem vettem észre, hogy a motoros ágya felhúzva maradt. Nufi meg is mosta a fejem érte. Megérdemeltem.
Szerencsére szépen gyógyul a szeme. Nem minden önzés nélkül is örülök neki.
A hét végén voltunk gombázni is.
Sok-sok őzláb és kisvödörnyi fenyőtinóru volt a zsákmány.
Nufi töltött fel a kirándulásról képeket a fészre. Azóta sokat romlott az idő. Viszont az eső talán még csalogat elő újabb gombákat. Élvezem az erdőben kóricálást.